Titi Hajnalka: Ma az Életre hív a csengő   Bárányfelhős, kéklő égen, Mint tábortűz, úgy ragyog: Ma a Nap csak nekünk fénylik, Szívünk is belesajog… Az utolsó órán ülünk: Szívszorító s gyönyörű. Búcsúzkodni barátoktól, Csodás nap is kes...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ha királyfi lehetnék   Ha királyfi lehetnék, Sárkányokkal küzdenék! Varázskardom ragyogna, Sok győzelmet aratna! Ünnepelne a világ, Mesélnék a legendák, Az én hőstetteimet, S kalandos életemet! Ha királyfi lehetnék, Világokat...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Élj jól!   A félelem, hogy mit gondolnak mások, Egy életen át börtönöd lehet! Miért akarsz folyton megfelelni? Attól még több ember nem szeret! Nem törődsz lelkeddel, sem a testtel, A pénzért hajtasz, míg beteg nem leszel. Az...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A farkas és a négy barát   Messze földön valahol, egy hó lepte erdőségben, Élt együtt négy igaz barát boldogságban, szeretetben. Barátságuknak a híre, messze földre is eljutott, S bizony irigyelték őket, szelíd állatok és vad...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Városi élet   Nyűgös a városban élni: Anya, apa jár dolgozni. Alig van egy kis idejük, Jó, hogy mégis jó a kedvük! Ám , ha eljön a hétvége, Jut akkor idő mindenre! Mindjárt vidámabb az élet, Az egész család együtt lehet! Ha a...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Elmúlás   Szeretem az aranyló leveleket a fán, A leveleken, a dermedt harmatot. Belélegezve mélyen, csendesen, A finom, hideg, őszi illatot… Szeretem a nyugvó nap sugarát, A békességet a szántóföldeken, Az utolsó virágok illa...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak hogy Marci. Marci első osztályba járt, és minden vágya az volt, hogy megtanuljon írni és olvasni. Ezért aztán mindig gyakorolt. Gyakorolt reggel az iskolában, gyakorolt délután...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Történt egy nap fát ültettem, Nagyon nagy örömmel tettem. Azóta is megöntözöm, Így táplálom az örömöm. Ha nagy leszek, erdész leszek, Állatokat védelmezek. Jobb lehetne az egész világ, Ha az erdőket megóvnánk! Élni csodás környezetben, Nem elve...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Tanulj mindig   Az élettől olykor kemény leckét kapunk. S úgy érezzük: milyen kegyetlen a sorsunk! Ne temesd el magad, az jusson eszedbe: sokszor a csalódás, a legnagyobb szerencse! Tudod rég van nekünk szabad akaratunk. S a ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ősi mese   Valamikor az őskorban, Élt két furi ős család; Akik még ős állatokból Sütöttek ős vacsorát. Ősmamuton utazgattak, Az ősi föld vidékén. Bunkós bottal csapákoltak, Más vadászterületén. Mert huncutság már akkor volt, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Villanás   Mennyi varázslat van a Te mosolyodban, Újra álmodozom, hiába csalódtam! Hogyan létezhetett Nélküled az élet? Minden kínom, bajom általad ért véget! Mennyi ragyogás is van a két szemedben, Ilyet nem láttam én egész ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Nem is olyan régen, A Balatont jártam.Apró csónakomból,Egész nap halásztam. Néha egy- egy vonatZakatolt a térben,Fogásom így is volt,S lett finom ebédem. A nap vége felé,Ahogy illik itten:A Balaton vízébenÉn is megfürödtem! Megcsillant a v...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 A videóban az itt említett mese előtt, még két rövid mese szerepel. Titi Hajnalka: Aranyhalmentő akció   Volt egyszer egy család, egy nagyon szép házban. Éltek szeretetben, nagy- nagy boldogságban. S mivel a házi állatokért oda voltak...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kató és a rózsaszínmackó sorozat, Harmadik vers: Mesehallgató  ​Vattacukor termő réten, Álomváros közepében, Élt egy kislány, neve Kató, S barátja a rózsaszín mackó. Mivel óvodába jártak, Olvasni még nem tudtak. Ám meséket mi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ha eb lennél   Ha eb lennél életedet, Jobban megbecsülnéd. Szépségesen beosztanád, A lét minden percét. Aprócska kis életükben Legtöbb percük boldog. Még akkor is, ha magaddal Őt csak ritkán hordod! Ragaszkodnak, hűségesek, S...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kényes mese   Volt egy kislány, neve Csenge, Sosem fért ő a bőrébe. Csúfolódott mindenkivel, Soha nem örült senkivel. Hogy ő különb! Azt képzelte, Minden társát le is nézte. Soha senkit nem szeretett, Egész nap csak kényesked...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Önismeret   Miért szükséges az önismeret? Ismerned kell magad, hogy legyen hited. Hiszen az egyetlen dolog, ami számít: Jónak lenni, igen mindhalálig! Ki vagyok én? – kérdezed egy napon. S mélázol heteket a válaszon… Pedig eg...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Karácsonyi elakadás   Úgy történt, hogy Télanyónak A főztje mindig remek volt. S minden nap finom étellel Lepte meg a Télapót. Télapó meg mi tagadás, Enni nagyon szeretett. Így hízott az ételektől És hízott, ha nevetett! Mire...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Lili, amióta az eszét tudta, a cirkuszban élt. Azt hiszem, ez a legjobb hely, ahova egy gyerek megszülethet. Az apukája cirkuszigazgató volt, az anyukája pedig gyönyörű kötéltáncos. Lili kiváltképpen a nyarakat szerette, mert akkor a cirkusz vá...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A víziló   Van egy kicsi víziló, Vidám, mikor nincsen hó. Boldog, hogyha süt a nap, Mert bundában nem járhat. Szól a kicsi víziló: -Pancsikálni olyan jó! És , ha úszni nem tudna, Ott az úszógumij...
Tovább a teljes bejegyzéshez