Titi Hajnalka: Szivárványos vers   Volt egyszer egy kicsi lány, Kedvence a szivárvány. Azt tervezte festő lesz, S minden eget kiszínez. Mert, ha festő lehetne, Csak szivárványt festene, S csodálná a Napocska, M...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Légy Anya!   Legyen első dolgod,  minden áldott reggel: mosolyogni együtt, már akkor gyermekeddel, S öleld át, mielőtt kilépne az ajtón. Hol is találhatna melegséget máshol?  Szeresd őt akko...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Álmomban a Marson jártam   Álmomban a Marson jártam, S marslakó családot láttam. A nyelvüket nem értettem, Gondolattal beszélgettem. Apró, kedves, zöld kis lények,Idegentől nem is félnek.Még barátot is sze...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A megtalált kincs   Ki gondolná, mi rejtőzik az aranyló napraforgó tenger mélyén, amely a földes út szélét szegélyezte? Lakóhelye volt ez: pockoknak, csigáknak, rigóknak, s még a karvalynak is, aki árgus szemekkel figyelte a ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Béka Berci és a lepke   Béka Berci egy reggelen,Felébredt nagyon éhesen.S mivel a legyet szereti,El is indult legyet lesni. Ám legyet még nem is látott,Egy szép lepke reá szállott.Vágott olyan fura képet,Nem ismert még ilyen ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ítélkezők mellett   Lágy csobogással indul útnak a patak. Partján új növények, nincs, hogy szomjazzanak. A nagy szárazságban is alig apad a medre. Legyen mindig lelked szeretettel telve! Ahogy a Föld táplálja mélyéből a medré...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Farsangoló   Jó tréfa a farsangbálon, Bevonulni gólyalábon! Van itt ezeregyszáz móka, Szivacsból a bohóc orra. Vénasszonyok, kerepelők,Zajos dobot veregetők, Különféle maskarások, Hercegek és királylá...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Körforgásban   Színes levelek ringanak a hideg őszi szélben, Alázattal múlnak el a zord időben… Aprócska lábak az avarban zörgetnek, Még a csípős nap is szép a kisgyermeknek. Levelekből épít aranyló boglyákat, Amibe vidáman, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Péterke, a kétballábas kiselefánt   Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy CIRKUSZ, csak így nagy betűkkel, mert nagyon nagy cirkusz volt ám! Már csak azért is , mert nagy állatok éltek benne: oroszlánok, medvék, zsiráfok, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Béka élet   Ugribugri béka vagyok, Legyek után élek, halok. A legyeket mind bekapom, Így kezdődik minden napom! Boldog vagyok, ha ehetek, Más nem érdekel engemet. Egyszerű a béka élet, Tele hassal sosem félek! Nincs is semmi&...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ne irigyeld!   Mindenkinek meg van a maga keresztje, Ami az életben erősebbé tette. De az erős ember, azért sem néz hátra, Még ha össze is omlik, egy- egy éjszakára! Hidd el, még az is, ki épp szívből ragyog, Volt idő, amikor...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Conor, az ír kobold és a pitypangvölgyi levélmanók   A távoli ír vidéken élt Egy kedves ír kobold. Pitypangvölgynek vidékéről Soha el nem vándorolt. Itt volt neki kis mennyország, Boldogság és kikelet. A szivárvány zuhatagban...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 A konyhában nagy a baj, Megegyeztünk Apával, Én készítek vacsorát, Ma hagyjuk pihenni Anyát. Szegény annyit dolgozik,Minden nap mos, takarít, Mellette munkába jár, S a főzés is reá vár. Mert azt nagyon szeretem, Pa...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vedd észre!    Vedd észre, ma mi mindened van! Értékeld, bármi legyen is az: Ha csak egy érzés, ha csak egy tárgy, Számodra, ha van, akkor is vigasz. Értékeld: a keveset, az apró házat, Az egyetlent, ki éppen szeret. Vag...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az otthontalan kisegér   Csak egy hideg őszi nap volt, Az ég mindenre felmordult- Gyűltek a sötét fellegek, Mert Szélúrfi közeledett. Csattogott az egek alja, Nem kellemes a viharba: Dűt, borít és mindent szétzúz, Jobb ha men...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Jelenünk   Ma már életünkből hiányzik az egység, Nem jelentenek semmit a magasabb eszmék. Éljük az életet, mintha egyszer élnénk: És ez okból sokszor, egymás ellen vétünk. Nincs időnk szeretni a nagy rohanásban, Nem is érzéke...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Udvari párbeszéd   Udvarunkon Bobi kutya,  Kérdezi a kecskét: - Mond csak koma, szereted- e  a libapecsenyét?  Mert én tudod, úgy imádom,  mégsem ad a gazdám...  Szól a kecske: - Nem szeretem,  h...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese a berekböszörményi hármas útról   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú akit Sanyinak hívtak. Nem igazán fűlött a foga a tanuláshoz, és bizony nem egyszer megfordult a fejében, hogy be se menjen az isk...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Álmaink felé   A szívünk kertjében megszületett álmok, Lelkünk lágy fényéből táplált szép virágok… Könnyeinkkel öntözve nőnek, majd virulnak, Igaz gyöngyszemei létünknek, s a sorsnak. S ahogy elrohannak mellettünk az évek, S ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mókás mókus és az ősz   Mókás mókus mókázik, Hideg ősszel sem fázik: Bükkmakk, tölgymakk, mogyoró, Mind a fogára való! De amikor jön a tél, A móka kint véget ér. S a tölgy apró odúja, Mély szundira csábítja. Amikor kint hull ...
Tovább a teljes bejegyzéshez