Itt van a tél, munkálkodik:
Faggyal mindenen átsiklik.
Elbújnak a kisállatok,
Kint már senki nem kóborog.
Hegytetőn és völgy ölében,
Hópehely ring enyhe szélben.
Vígan terül valamennyi,
Nem szegi kedvüket semmi.
A lankákat mind befedi,
A fákat zúzmarával lepi.
Talpunk alatt recseg a hó,
Nemsokára jön Télapó!
Hamar eljön lám az este,
Ragyog minden a holdfénybe.
Tündérföld, ha fagyos lenne,
Ilyen lenne a szépsége.
S csodaszánon, fent az égen,
Közeledik jókedvében,
A jó, öreg Télapó,
S úgy kiabál: Hó, ha, Hó!!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/
