Titi Hajnalka: Nagyhantás Tóbiás   Akiről az én mesém szól, az egy olyan kisfiú, aki legnagyobb szórakozását a lódításban lelte.Először csak nagyon kicsiket lódított, aztán majd egyre nagyobbakat. Közelében sem járt az igazmondásnak. Bármit...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szemlélet   Az életet s a nagyvilágot, mindenki másképpen éli meg. Ha mindig találsz jót és szépet, úgy bárhol lesz jó embered! De, ha csak a gondot, s a bajt látod, nem ismersz emberekben jót, bárhova is menj a világban, nem...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Napi séta   Van egy saját kis kutyusom, Én minden nap sétáltatom. Mert sétálni nagyon szeret, Így hozza meg a kedvemet! Együtt játszunk lent a parkban, Barátja több is , mint hat van. Partnerekkel job...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Júró igazsága    Volt valamikor régen Szomolány várának egy gőgös és kegyetlen várnagya. Féltek is tőle az emberek! Kegyetlenségeiről legendák születtek, de nem akármilyenek ám! Olyan félelmetesek, hogy még a szegény par...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szeretek, tehát vagyok- Gunagriha-   Csak szeretettel lehet nagyot alkotni, olyat, ami segít más szívéhez eljutni. Hiszen erre vágyik több millió ember. Áraszd a világot tele szeretettel! Kéretlen gondolataidat űzd el a fejed...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kórházban   Volt egy nap, hogy beteg lettem, S a kórházba bekerültem. Nem várt más, csak fehér falak, Hogy lehetnék itt boldogabb? De éjszaka azt álmodtam, Szivárvány szín takaróm van! A falakon színe...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A Kulcsos sziget titka   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska, akinek a szülei állandóan veszekedtek. Ezért, szomorúan teltek a napjai, s mindig arról álmodozott, hogy egy napon az ő családja is békében fog ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Menj bele  a szeretetbe!   Mi is a szeretet? A szeretet a szikra, mely a létezésünk a világra hozta. Isteni fény, mi az okból jött létre, hogy az embert a boldogság felé elvezesse. A szeretet ott van mindenki szívében: b...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A favágó   A favágó az erdőt járja, Ha szép fát lát, azt kivágja. Hasogatja, fűrészeli,A vastagot ketté szeli. Alapanyag egy raklappal, Így készül az ágy, az asztal. Ami pedig erre nem jó, Az mind tüz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A Nap fája   Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi vidéken, Élt egy bús királynő, ki élete fényében, Alighogy nevelte édes, kicsi lányát, A halál karolta át a betegágyát. Ám mielőtt elhagyta végső lehelete, Meghagyta urának:...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Emlékezés   Napfény borított, csendes utcákon Sétálok, hosszú, köves utakon át… Orgonabokor mellett elhaladok, S eszembe juttatja az otthon illatát. Gyermekkorom, mikor még boldog az ember, Gondtalan, s mindentől jót remél. Ú...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Gólya élet   Amott a zöld réten, Hol a szem messze lát, Kellemes napfényben Ring az egész világ. Virágok születnek, Boldogan életre, Madarak repdesnek, Élelmet keresve.  Csodás tollú gó...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Sellőfiú és Cápafi   Óperencia vizein Történtek már nagy csodák, De a mélyén nem ismered még Antarktisz nagy városát. Ha ismernéd, úgy éreznéd, Nincsen hozzá fogható. A sellőknek otthona ez, S benne élni csuda jó! Csak egy do...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Egy test, két szív   Nincsen szebb állapot, a földi létezésben, mint amikor két szív dobbanhat egy testben… Ez a csodás érzés, az anyák kiváltsága, az anyai létnek színes szivárványa. Boldogság öledben, mintha csak karolnád. ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A feltaláló   Mindig agyal, okoskodik,  Nem adja fel! Próbálkozik.  Számítgat és újragondol,  Azt hinnéd, mindjárt varázsol. Nem varázslat, csak fizika,  Támadhatja őt kritika,  Hiszen az ő világában,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese zenés erdőről   Az Óperencián még innen, Manó város közelében, Volt egy csoda Zenés erdő. Ahol nem csak madár dalolt, A fákon több harkály dobolt, S zenélt minden itt élő! Pók úr hat cimbalmon játszott, A béka nép zongor...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Titi Hajnalka: Aki szeret Aki szeret, nem tud büszke lenni. Nem uralkodik, célja csak szeretni. Nem kritizál soha, senkit nem hibáztat, Nem mereng a múlton, él csakis a mának. Aki szeret, az embert soha ki nem gúnyol. Elkövetett bűnökkel, senki...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nyári hívogató   Jaj de jó, ha itt a nyár,Akkor ezer móka vár! Kint a réten ugrálunk, Haza este sem vágyunk! Így az élet vidámság, Jöhet a sok kívánság! Még Cirmi is mosolyog, Sosem volt ilyen boldog!...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Dínó bánat   Valamikor réges- régen, Élt egy kicsi kis ősember. Volt egy szuper bunkós botja, Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon, Kicsi dínók, no és nagyok. Úgy gondolták, e világon, Csak miatta nem boldogok!...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Hiába...   Apám, szeretnék emlékezni,De oly kevés maradt nekem-S ami maradt már alig látom.Nem látni át a könnyeken... Csak egyvalami, mit tisztán érzek:Ahogy munkából vártalak,Ha megjelentél az ajtóban,Nekem akkor kelt fel a...
Tovább a teljes bejegyzéshez