Titi Hajnalka: Édes hazám   Édes hazám, merre bolyong néped? Él- e még szívünkben régmúltkori fényed? Otthonunk illatát emlékeink őrzik, Miközben a lelkünk honvágyunktól vérzik… Mintha még hallanám a vén toronyórát, Amint egyik órából, a má...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A jelzőlámpa   Zebra előtt jelzőlámpa, Vajon mindenki jól látja? Mond te tudod mit jelent, Az a három szín ott fent?Amint kigyullad a piros,Tudd, hogy útra lépni tilos! Várj egy kicsit, mert ha sárga, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese szárnyas malacról  Egyszer volt, hol nem volt a Hetvenhetedik erdőn is túl,  volt egyszer egy falucska, ahol egészen kicsi malackák éltek. Itt élt Bubu is jó szüleivel: malac papával és malac mamával, aki ahelyett, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Angyal voltam   Angyal voltam szerettem, Angyalszárnnyal repültem. Átjárt ott a boldogság, Ez volt csak a királyság! Ember lettem, jaj nekem! Szárnyal most az életem. Van, hogy néha elesek, S tanulom a leckémet… Szenvedek és ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nyaralós   Tengerparton vár száz móka: Játszani meleg homokba! Teljesül itt minden vágyad, Építhetsz sok homokvárat! Ha van lapátod, kicsi vedred,  Könnyebben is építheted. Ha pedig már nagy a meleg, A tengerben hűsölhet...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A három testvér  Volt egyszer, hol nem volt, valamikor az idők kezdetén, amikor még az emberek csak próbálkoztak a idő számításával, élt egyszer egy öreganyó, akit mindenki csak Évanyónak nevezett. Évanyónak négy gyönyörű gyermeke...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ragyogj!!   Minden problémánk szeretethiányból születik. Mert az emberek nem jó irányba keresik. Másoktól várjuk az érzést, ami jár. De ez nem megoldás, így csalódás vár… Ülj le hát most kicsit, s nézz mélyen magadba. Nyisd k...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kató és a rózsaszínmackó sorozat, Hatodik vers: Torna party Tomival  Vattacukor termő réten, Álomváros közepében, Élt egy kislány, neve Kató,S barátja a rózsaszín mackó. Meséltem már nektek arról, Milyen jó egy nagy testvér. Amiko...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Egyszer volt, hol nem volt, messze hét határon is túl, élt egyszer egy kisfiú, akit Benjaminnak hívtak. Édesanyja éjt nappallá téve dolgozott a napi betevőért, mégis alig jutott esténként étel az asztalra. Könyörtelen időszakot éltek, a gazdago...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Sosem késő   Sosem késő jónak lenni, Szeretetet hozzá tenni Minden egyes gesztushoz. Akkor sem, ha eddig nem ment, Büszkeséggel lelked megtelt: A holnap új esélyt hordoz! Sosem késő kedveskedni, Emberekkel jókat tenni, S az é...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka:  Marci és a Hétmérföldes csodacipő: Marci Betűországban  Elérkezett az este, és mindenki aludni tért a házban, Marci csendesen lapított a takaró alatt. Kicsi Gazsit magához ölelve várta, hogy Anyu, Apu és bátyja elaludjo...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Marci és a Hétmérföldes csodacipő , Negyedik rész : Tibi, a kicsi űrmanó   Ezen a csodálatos szeptemberi délutánon Marci Anyuval sétálgatott hazafelé. A gyönyörű őszi napfény bearanyozta az egész környéket, s a gesztenye...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Te jónak születtél!   Benned is él isten egy csodája, A lelked! Mi hidd el, jónak született. A létben bármi rossz is tekergőzött rája: Az nem te voltál! Még mind levetheted! Hidd el, te mind a jóra teremtettél, S azzá vá...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A pórul járt cica   Volt egy cica Ernőke, Ráéhezett egy egérre. Ámde az a kisegér, Mindig egér utat lél! Bár mindenhol kereste, Az egérlyuknál is leste. Nem sikerült a vadászat Mert volt jó néhány kijárat. Az a hunc...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Marci és a Hétmérföldes csodacipő, Második rész: Kicsi Gazsi   Marci nagyon élvezte a nyári szünidő szabadságát. Végre nem kellett korán kelnie, jó sokáig lustálkodhatott a puha ágyban. Aztán pedig egész nap kedvére játszhato...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Táplálni őt   Az anyaságnak is létezik gyönyöre: Ha gyermeked eteted szerető öledbe. Abban a pillanatban újra eggyé váltok, Simogatod lágyan, testedből táplálod. Édeskés bizsergés, mikor kebled telik, Épp olyan ritmusban, aho...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Őszi keringő   Ősszel minden napfényben ragyog, Hulló levelek között táncolok! Arany leveleket hullatnak a fák, Boldogság érezni az avar illatát! Akárcsak egy álom, a sárga fényözön, Áldás, hogy az Ősz min...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az aranyszelence varázsa   A hó nagy szemekben hullott az aprócska falu házaira, betakarva mindent, akár egy pehelykönnyű, hamvas takaró. Az egész táj, a hold sejtelmes fényében ragyogott, mintha csak egy csillogó mesevilágba...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Édes teher   Nincs édesebb teher, Ezen a világon: Mint szeretni gyermekedet, Akármilyen áron! Megtanulunk gyengeként is Erősnek lenni, Egy édes kis ölelésért, Mindent odaadni. Egy anyának gyermeke Az első gondolata, Bármilyen...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nyuszis vers   Húsvétkor kaptam egy nyuszit, S adtam neki egy- két puszit! Nincs is nálam unalom, Mert mindig vele játszom! Érte szívesen dolgozom: Etetem és gondozom. Takarítom a lakhelyét S vidáman tartom a kedvét! Boldogsá...
Tovább a teljes bejegyzéshez