Titi Hajnalka: Kalóz mese   Óperencia vizein él Nem egy- két martalóc, Ámde a leghíresebb mégis: Pietró a nagy kalóz! Az egyetlen jó barátja: Chip, az arapapagáj. Mióta ő kincset keres, Mindenhol egyedül jár. Mert nem jó ám osztozkodni, Mi ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ringató   Csendes álom jöjj most el, Felhők között ringass el!Hozzál szépet, kedveset, Ámuljon a képzelet! Édes szépet, dalolót, Gyermek szív simogatót... Gyöngéd dallal altass el, Hadd ébredjek jóked...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mindenki fája   Egyszer volt, hol nem volt, amott a falu végén, volt egyszer egy fa, amely olyan magasra nőtt, hogy belehetett látni róla az egész környéket. Ezért aztán nagyon népszerű lett az állatok körében: mindenki magán...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kató és a rózsaszínmackó sorozat, Negyedik vers: Körbe úton   Vattacukor termő réten, Álomváros közepében, Élt egy kislány, neve Kató, S barátja a rózsaszín mackó. Egy ragyogó vasárnapon Felébredtek, nézz ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kázmér kakas és a szerelem   Egy távoli csodás farmon, Élt mindenféle házi állat, Ma nektek arról mesélek, Milyen ott a szárnyas jószágnak. Mert ezen a mesés farmon, Élt egy kakas: délceg s színes. Azt beszélték mindent megte...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Itt a tavasz!   Jaj de régen várunk tavasz, Ez az évszak igen ravasz! Ránk mosolyog a hóvirág, S néhol még havas a világ... Nézd, mi kandikál amoda? Bátortalan kis ibolya. S ott a fészek nem magányos,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A varázsfuvola  Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi, csendes erdőben élt Ravaszdi a róka. Ez a róka annyira lusta volt, hogy még ravaszkodni sem szívesen vette a fáradságot. Mozgás nélkül el is éldegélt volna, de a gyomra követ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Beteg a Föld   Beteg a Föld, oly szomorú, Arcán derű nincs, csak ború. Bánatos az állatvilág, S hervadozik minden virág. Az életfa hajladozik, Amíg él, ő reménykedik. Hinni akar az emberben, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Teddneki János  Egyszer volt, hol nem volt, király biz' ő sem volt, Óperencián innen, hetedhétországon amoda, Élt egy szegény ember s annak egy szál fia. Hát ezt a szál fiút furamód nevezték,  Ezért öregapját még ki is nevett...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A bohóc   Ki látott már kanócot, Piros orrú bohócot?Én épp most láttam egyet: Figurázott, nevetett! Haja lila, csupa kóc, Jaj de vicces a bohóc! Tótágast áll, bukfenccel, Tangózik a kredenccel. Ha lát...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese a sárkányházasságról   Meseország határán túl, Volt egy ország Sárkádia. Nem járt erre e világból Soha senki emberfia. Csak sárkányok éltek itten, Sárkány lányok s sárkány fiúk, Akik aztán sárkány módra Szomorúak, vagy b...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A diófa  Udvarunkon van egy fa , Sok madárka otthona. Olyan öreg már szegény: Törzse ráncos, csupa vén. Karjaiban kismadár, Hüvöst ad, ha itt a nyár. S , ha eljön az október, Diót ehet az ember! Udvarunkon van egy fa, Ő bizony a d...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Mese a modern lovagokról   Túl még három dimenzión, A modern lovagi korban. Az igazi hős lovagok, Járnak egymás után sorban. A sárkányok jó barátok, Nincs értelme vérontásnak, Ők inkább csak elfogadják, A lovagokat jó barátna...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A tűzoltó   Ha gurul a tűzoltó autó, Biztos jön a hős tűzoltó!Kimenti az embereket, S eloltja a nagy tüzeket. Éjjel- nappal készenlétben, Benne lenni nagy veszélyben, Eloltani a lángokat...Ez mind, bátorsá...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az elveszett legendák nyomában  Egyszer volt, hol nem volt, még a Budapesti játszótéren is túl, ahol a rózsaszínű kicsi malac túr, élt két kisfiú Marci és Robi. Hát ez a két kisfiú, az iskolában egy napon azt a házi feladatott kap...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Édesanyámhoz   Édesanyám, kedves anyám, Azt kívánom néked, Hogy amíg élsz szép és boldog Legyen élted! Ragyogjon a szemed A boldogságtól, Mert én soha nem válok el Az édesanyámtól! Szívünket egy ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A csodák éjszakája   Egyszer volt, hol nem volt, Erdély nyugati részén, az Érmelléki hegyek tövében, volt egyszer egy falu, sok kedves szegény ember otthona, nevezetesen Nagykágya. Hej bizony akkoriban ritkaság volt a jómód, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Karácsony éjjelén  Ma éjszaka két kis angyal érkezett s daloltak egy nagyon kedves éneket. Áldást mondtak Jézuskára, az ő születésnapjára. Vittek neki ajándékot, meghajoltak a királyok, szeretettel, boldogsággal, üdvözölve a ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az élet értelme   A kislány szívesen sétálgatott iskola után az erdőben. Nem szeretett haza menni úgy sincs otthon senki, anyukája biztosan ma is dolgozik. Csak nézte a sárguló leveleket ahogyan átsüt rajtuk a napsugár és már...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Zsiráf úr!   Hosszú nyakú Zsiráf úr! Mond csak nyakad hová nyúl? Jó neked, mert messze látol,Leselkedsz a szavannákról! S legelhetsz a fák lombjánál, Anélkül, hogy fára másznál...Hosszú nyakú Zsiráf úr, Mo...
Tovább a teljes bejegyzéshez