Bíborvörös pipacsvirág,
Magányosan ring a szélben.
Nincsen nála szépségesebb,
A búzával vetett réten.
Vidámabban növekednek,
Körötte a búzaszemek.
Mert reggeltől késő estig,
Mind őbenne gyönyörködnek.
S ahogy a Nap, a kalászt mind,
Apránként bearanyozza.
Lassacskán elaszalódik,
A kis pipacs minden szirma.
Közepében kis kehelyben,
Száz aprócska mag születik.
Valamennyi majd tavasszal,
Újult erővel növekszik.
Így díszíti hát a mezőt,
Sok- sok piros pipacsvirág.
S teszi szépségessé újra,
A nyár minden pillanatát.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/