Meseország határán túl,
Volt egy ország Sárkádia.
Nem járt erre e világból
Soha senki emberfia.
Csak sárkányok éltek itten,
Sárkány lányok s sárkány fiúk,
Akik aztán sárkány módra
Szomorúak, vagy boldogok.
Itt is divat a szerelem,
Udvarolnak a párjuknak.
Míg egy nap a választottnak
Házasságot nem kínálnak.
A sárkány fiúk kitartóan
Kedveskednek a lányoknak,
Ám a boldog igen után,
Hiszed, ha nem ellustulnak!
Udvarolni elfelednek,
Otthon esznek vagy alusznak,
És a sárkányvízióban
Sárkány meccseket bámulnak.
Míg a sárkányfeleségek,
Nem elég dolgozni járnak.
Hazamennek: főznek, mosnak,
S állnak a takarításnak.
Így volt ezzel szegény Piri,
S kezdett is elege lenni!
Míg csak lustul Sanyi sárkány,
Neki abból nem jut semmi!
Sem kedves szó, sem szép gesztus,
Nem szorul rég a párjába.
Úgy gondolta jó leckének
Átmegy most házisárkányba!
Bekapott egy kanál chilit,
Azzal izzította magát,
S dühében Sanyi sárkánynak
Megpörkölte a hátsóját!
Meg is ijedt Sanyi sárkány,
Megtanulta mi a lecke!
Azóta is ő takarít,
Mire Piri hazajönne.
Aztán pedig együtt főznek,
S együtt ülnek víziózni,
Miben aztán szerelmes filmen
Kívül soha nem megy semmi.
Közben pedig masszírozza
Drága Hölgye tappancsait,
Így próbálja csitítani
Felesége "hangszálait"...
Hiszen fara azóta is
A pörköléstől ég és sajog...
Bár aki most látja őket,
Azt hinné: milyen boldogok!
A tanulság: boldog bizony
Nem lehetsz a másik kárán!
Ha kedves vagy s besegítesz,
Nem pörköl a házisárkány!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/
