Szerinted tényleg léteznek szőrös békák?

A Guineai szőrös béka 

 A szőrös béka faj hímjeinek sajátosságai miatt kapta a nevét: a párzási időszakban egy centiméter hosszú szőrszálak jelennek meg az oldalán és a combján. Ezek a meglehetősen nagy kétéltűek, átlagosan 10 centiméter hosszúak, a hímek sokkal nagyobbak, mint a nőstények. Ennek a fajnak a legfontosabb jellemzője, egyfajta védekező mechanizmus, amely nem jellemző más kétéltűekre. Védekezéskor ugyanis megnövesztik a körmüket, úgy, hogy szándékosan eltörik a saját csontjukat, majd belemélyesztik a támadóba.

 A szőrös béka Afrikában él, a trópusi erdőket részesíti előnyben, gyors folyású folyókkal. Élete nagy részét a földön tölti, csak a tenyészidőszakra költözik a tározóba. A békák csigákkal, sáskákkal és bogarakkal táplálkoznak.

A békáknak oxigéndús vízre van szükségük a szaporodáshoz. A víz azonban évről évre egyre piszkosabbá válik, ami megakadályozza, hogy  egészséges utódokat hozzanak létre. Ezenkívül a helyi lakosság örömmel fog békát, hogy meg legyen a napi betevő. Kamerunban az ebihalak általában csemegének számítanak.

 A szőrös békák szaporodásának számos jellemzője van. A hímek testén a párzási időszakban megjelenő szőrszálakra nem a szépség és a nőstények vonzása érdekében van szükség. A kétéltűekre a bőrlégzés jellemző, és ez a faj maximálisan khasználja, hiszen a megjelenő szőrszállak a légzést hivatottak serkenteni. A szőrszálakra pontosan azért van szükség, hogy a test teljes felületének növelésével, a hímek további oxigénmennyiséget biztosítanak maguknak.

A nőstény a tenyészidőszakra a tározóba költözik, ahol az aljzatra, a kövek közelében rakja le a petéit. A szőrös békák nagyon felelős szülők: amíg a petesejtek a vízben vannak, a leendő apa folyamatosan vigyáz rájuk, védve őket számos ellenségtől. Az ebihal fogakkal születik.

Ennek az állatnak „visszahúzható karma" van. De ez a „karom" nem szaruból van, mint a többi állat esetében, hanem csontból. Ez a lény sokkal veszélyesebb, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Veszélyt érezve akarattal eltöri a lábujjának csontját, amely átszakítja a támadó bőrét. Az ilyen önfeláldozás azonban indokolt: a karom súlyos sérülést okozhat az ellenségnek. Ez a viselkedés egyedülálló az állatvilágban, és a tudósok még nem jöttek rá, hogy a guineai szőrösbéka miért teszi ezt.

Ez a kivételes tulajdonság viszonylag nemrég vált ismertté. De a helyiek már régóta tudtak a karmos békák létezéséről, sőt félnek is tőlük.

 Másrészt az itt élő emberek úgy vélik, hogy a szőrös békák szerencsét hoznak. Őszintén hiszik, hogy ezek a kétéltűek az istenek akaratából hullanak az égből, és varázslatos tulajdonságokkal rendelkeznek. Van egy olyan meggyőződés: hoy az ilyen békák húsának elfogyasztása ételként, segíti a gyermektelen párokat abban, hogy gyermekük szülessen. A helyiek ezeket a kétéltűeket eladásra fogják, meglepő módon van, aki háziállatként is tartja őket.

 Sajnos a felelőtlen emberi viselkedés egész állatfajok létét veszélyezteti. A szőrös békák sem kivételek. E csodálatos kétéltűek természetes élőhelyeinek elpusztítása, valamint rituálékban és orvostudományban történő felhasználásuk, már fajuk kihalásának veszélyét jelenti.