Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm
Titi Hajnalka: Ne irigyeld!   Mindenkinek meg van a maga keresztje, Ami az életben erősebbé tette. De az erős ember, azért sem néz hátra, Még ha össze is omlik, egy- egy éjszakára! Hidd el, még az is, ki épp szívből ragyog, Volt idő, amikor...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Más a világ, mint volt régen, S boldogságod ott leled: Ahol méltóságban tudsz élni, S támogathatod gyermeked. És, ha ezért messze mennél, Más országba, miért baj? Miért jobb, ha otthon maradsz, Hol nélkülözés s száz sóhaj? A világban bárhol jár...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Az elengedés technikája   Hátráltató érzelmek uralkodnak rajtunk, Egészségromboló nézeteket vallunk. Lehet az bűntudat, büszkeség vagy vágyunk, Kéretlen gondolatok rabjaivá válunk. Rossz gondolatokból jönnek rossz érzések, Sz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Küzdelem   Fejben zajlanak a legnagyobb csaták, Az értelem vívja itt, állandó hadát. Ha a szíved békés hangját mindig hallanád, Te nyerhetnéd meg a lélek igazát!  De a legtöbbször az értelemre hallgatunk,&...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Időkerék   A múltra ne figyelj, az csak fekete lyuk! A múltban élők tudd, soha nem boldogok! Lassan beszippant és elnyeli a fényt, Nem hozhat boldogságot, sem reményt a sötét. S a holnapban a vágyak fénye, akár a Nap: Bár kel...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vágyak után   Mindig úgy hisszük, azért vannak a vágyak, Ha a szürkeségben, végre ránk találnak, hogy boldogok legyünk, ahogy mi képzeltük. De csalódáshoz vezet a legtöbb, ha elérjük. Építünk várakat óriáslufikból, győzködjün...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Ítélkezők mellett   Lágy csobogással indul útnak a patak. Partján új növények, nincs, hogy szomjazzanak. A nagy szárazságban is alig apad a medre. Legyen mindig lelked szeretettel telve! Ahogy a Föld táplálja mélyéből a medré...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Miről is szól a szerelem?   Miről is szól a szerelem? Keringőzni örömkönnyeken, Övé vagy s tied a mindene! A szerelem a vágy költészete. Csókokkal átélni nagy csodát, Belélegezni az illatát! S ha távol van, messze utakon, Gon...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A kislány balladája   Százszorszép borította mező közepén bánatosan ült a kislány. Szemeit hatalmas könnyekkel takarta a fehér homály… Kezére lepke szállt, s csöndesen oly titkot suttogott: amott a virágok illatán túl, élnek ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Útra készen   Volt egyszer egy folyó, kihívások a túloldalán. Emitt nyugalom, egyszerű, halk magány, Hol kegyetlen gonoszsággal nem ártanak… De csak ott vár rád, egy erősebb önmagad! Miért félsz mégis? Érted jött a hajó. Meré...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szívemben egy bársony szoba   Szívemben egy bársony szoba, A jóságom lakik benne. Ha kitárom az ajtaját, Az egész világ elfér benne! Van-e neki igazsága? Van olyan is, mikor nincsen. Mégis ez a képességem, Az én leg- legnagyo...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Egy test, két szív   Nincsen szebb állapot, a földi létezésben, mint amikor két szív dobbanhat egy testben… Ez a csodás érzés, az anyák kiváltsága, az anyai létnek színes szivárványa. Boldogság öledben, mintha csak karolnád. ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A szeretet   A szeretet ne legyen eszköz, hogy célodat elérhesd! A szeretet csak szeret, nem vár el és nem kérdez. A szeretet melegség és gyógyír minden bánatra… A szeretet igaz otthon, válasz összes vágyadra. Szeretettel soh...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Isten mindent ért...  Érzed a napfény ízét madárdalos reggeleken? A simogató szellő suttogását, amint cirógat kellemesen? Hát mondd, miért szorongsz, ha mindent szürkeség borít? Ne félj! Isten mindent ért, hisz bennünk lakik... Mi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nehéz...   Nehéz úgy szeretni, ha bánt a nagyvilág. Ha megkérdőjelezik szavaid igazát. Nehéz jónak lenni, ha mások ártanak. Nehéz nem támadni, s maradni hallgatag. S bár tudod a lelked az maga a végtelen, Ott kint a zűrzavar,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Emlékezés   Napfény borított, csendes utcákon Sétálok, hosszú, köves utakon át… Orgonabokor mellett elhaladok, S eszembe juttatja az otthon illatát. Gyermekkorom, mikor még boldog az ember, Gondtalan, s mindentől jót remél. Ú...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Utamon   Ki ismer tudja, hogy nem kímélt a múlt. A lelkem a bánattól sokat tanult. Volt úgy, hogy átkarolt ezeregy fájdalom, De belsőm azt súgta: bíznom kell vakon! Nem volt semmim, de volt igaz hitem: A jóban, a szépben...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bűntudattal   Emberek vagyunk, követünk el hibákat, Amiért értelmünk, nap mint nap hibáztat… Bűntudatunk hízik rég elmúlt dolgoktól, Változást elvárni nem lehet a múlttól… Bűntudatot keltő tiltásokkal élünk, Majdhogynem bűnün...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka:  A béke útja  Hogyan találhatsz a lelki békéhez? Légy ember, ki hálás és nem kérdez: Miért történt így, s miért nem ahogy akarod? Csak mondd: Legyen meg a te akaratod! Ha istenben nem hiszel, csak sorsban, bármiben- Nem ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Újévi jókívánság Eljött hát az Újév, reménnyel szívünkben, Új lehetőséggel szebbnek látszik minden. Hidd el az is lehet, ha társad a szeretet, Megnyerni mások szívét, csakis ezzel lehet. S amikor a reggel napról- napra kísér,...
Tovább a teljes bejegyzéshez