Béka Berci és a lepke

Titi Hajnalka: Béka Berci és a lepke 

 Béka Berci egy reggelen,
Felébredt nagyon éhesen.
S mivel a legyet szereti,
El is indult legyet lesni.

Ám legyet még nem is látott,
Egy szép lepke reá szállott.
Vágott olyan fura képet,
Nem ismert még ilyen szépet!

Udvarias volt a Berci,
Nem akarta elkergetni.
Így aztán csak tovább lapult,
A hasára nem is gondolt.

Érkezett a legyek hada,
Jaj volt is most neki baja!
Meg kellene egyet fogni!
Mégsem akart megmozdulni.

A lepke meg élvezkedett,
Mert béka orron ülhetett.
Hogyha ezt elmondja otthon,
Nevetnek nagyot a dolgon!

Szegény Berci gyomra korog,
S a lepke az orrán topog.
A legyek meg úgy nevettek!
Megunták és tovább mentek.

Jót pihent a piros lepke,
Mindjárt jó is lett a kedve.
Akkor aztán uccu neki,
Elkezdett tova röppenni!

Szegény Berci éhen maradt,
Légy a tónál egy sem maradt.
Kénytelen a diétára,
S ráfanyalgott az algára!