Túl az erdőn nőtt sok páfrány,
S alattuk élt egy kis sárkány.
Jóságos volt kicsi lelke,
S mindig volt játszani kedve.
Egy napon, amint mókázott,
Egy nagy szemű békát látott.
-Nahát! - nézte csodálkozva-
Ilyen lenne minden béka?
-Kurutty! Kurutty! – jött a válasz,
Ha furán nézel, még megbántasz!
Semmivel sem vagy szebb nálam,
Pedig pár sárkányt már láttam!
-Nem is azért csodálkoztam-
Felelt kicsi sárkány nyomban.
-Csak te vagy az első béka,
Akit láttam én azóta…
Mióta a világra jöttem.
Szegényke, most meg is szeppen.
-Ne félj tőlem, játsszunk inkább!
Csapj a kezembe, rajta hát!
Jól jöhet egy szuper páros,
Barátkozni sosem káros!
Azzal aztán a kicsi sárkány,
A kezébe csapott mindjárt.
Haveroknál ez a pecsét,
Nem vették hát egymás kedvét.
Attól kezdve volt vidámság,
Kedvükre volt a barátság!
Túl az erdőn , hol nőtt páfrány,
Boldogságban élt kis sárkány.
Ennyi volt a mese róla,
Váljon vágyad mind valóra!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/
