Kati mama lépked,
szirmokon halkan,
kis Katicája öleli át.
Ringatja szellő,
simitja napfény.
Reggeli harmat
oltja szomját.
Édes a reggel,
csupa szeretettel,
rigódal ontja
szerte báját.
Kati mama ma sem
hagyja magára,
élete értelmét
kis lánykáját.
Pöttyös a ruhája,
nincs sehol sem párja,
kis Katicája szebbet nem lát.
Csak az a vágya,
hogy a mamája,
mindegyik reggel
ölelje át.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/