Bükkösszeg ördöge ( lengyel népmese feldolgozás)

Titi Hajnalka: Bükkösszeg ördöge ( lengyel népmese feldolgozás) 

Egyszer volt, hol nem volt valamikor régen,

Van Griffin környékén , a tengermelléken,

Volt egy kicsi falu, közepén egy templom,

Hogy minden helyi lakos benne imádkozzon.

Jólelkű emberek éltek itt békében,

Jóságuknak híre ment a földkerekségen.

Öreg volt a templom, s öreg az a hársfa,

A toronnyal versengett annak magassága!

Törzse olyan széles és a vastagsága,

Együtt, ha átérte a falu lakossága!

A legenda  szerint a régi időkben,

Bükkösszeg ördöge ordított dühében,

Valahányszor zengett a harangnak zúgása,

Messze elhallatszott fájó jajgatása!

- Megálljatok csak ti szerencsétlen népek,

Egy nap elrabolom én a szentélyetek!

Nem fog többé zúgni a torony harangja,

Akkor meglátjátok milyen az ördög haragja!

Ahogy kiáltozik féktelen dühében,

Templomunk egere arra sétált éppen.

Udvarolni készült egy kis egér lánynak,

Név szerint Cincogó Szende Piroskának.

Meghallotta mindjárt az ördög gonosz tervét,

Mégsem hagyhatja, hogy otthonát elcsenjék!

Sietett is mindjárt plébános urához,

S elcincogta néki, mit tervez a gonosz.

Ment a plébános úr másnap a vásárba,

Vett egy olyan láncot, méter vastagsága!

A lánc egyik végét kötötte a hársfára,

A másikat pedig a templom derekára.

Hamarosan eljött a faluba az alkony,

Szürkületben látszott messziről a torony.

Ezer csillag ragyogott estére az égen,

Öreg Hold kísérte a harmatot a szélben.

Tizenkettőt ütött egyszerre az óra,

Bükkösszeg ördöge repült a templomra:

Lám csak így akarta véghez vinni tervét,

De hiába rángatta, nem bírta a szentéjt.

Forrongott lelkében mértéktelen dühe,

Hogy ez a plébános így elbánhat vele?!

A hársfához repült, rángatta erőből,

Sátáni erővel, hogy kitépi azt tőből!

De úgy kapaszkodott a jó, öreg hársfa,

Nem engedett neki, mint ahogyan várta.

Harapta az ördög kínjában a láncot,

Míg eljött a hajnal s piros fényt nem látott.

De nem járt sikerrel, a láncnak semmi baja,

A láncszem hiánytalan, nem úgy, mint a foga!

A bádogkakaska köszönté a hajnalt,

Az ördög meg lógó orral hazafele inalt.

Azóta is zavartalan a templom torony hangja,

S jajveszékel valahányszor az ördög meghallja!


Bükkösszeg ördöge
Dalok szárnyán
Szívemben egy bársony szoba

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/