A kis Jézus karácsonyfája ( keleti legenda)

 A kis Jézus karácsonyfája ( keleti legenda)

 Az éjszaka nyugodt és meleg volt. A kis Jézus az illatos szénán feküdt a szarvasmarha-etetőben, amely abban a barlangban állt, ahová rossz időben a pásztorok hajtották a jószágaikat. Pásztorok tolongtak a vályú körül, némán csodálták szelíd, gyermeki arcát, fölötte halkan énekeltek az angyalok, dicsőítve Őt.

A pásztorok suttogva mesélték, hogy azon az éjszakán, amikor nem messze aludtak a barlangtól, az angyalok éneke ébresztette fel őket, hírt hoztak a megszületett Krisztusról. A pásztorok csodálkozva térdre borultak, az angyalok pedig egy csillagra mutattak, amely fényesen égett a barlang bejárata fölött.

- Menjünk, és nézzük meg, mit hirdetnek az angyalok – mondták, és idejöttek…

Ekkor a barlang közelében, hangok és a hám harangjainak könnyű csengése hallatszott . Egy karaván közeledett Betlehembe. Három keleti király szállt le a tevékről, áhítattal léptek be a barlangba, és meghajoltak a Gyermek előtt, felajánlva Neki ajándékaikat.

József szomorúan jött ki a barlangból. Ő is szeretett volna valamivel kedveskedni az újszülöttnek, hiszen a pásztorok bárányaikat, ökreiket hozták magukkal, a királyok drága ajándékokat, ám ő a szegény asztalos, mit adhatna az Isteni Gyermeknek?

De amint eltávolodott a barlangtól, meglátott egy kis zöld fát, amelyet a barlang fölött ragyogó csillag fénye világított meg.

József kivágta és a barlang bejárata elé tette... És akkor, egy fölötte álló csillag lehullott az égből és a fa tetejére esett, és utána sorban, a legfényesebb csillagok, amelyek az éjszakában pislákoltak. És amikor Mária meglátta a csillagokkal borított fát, karjába vette Jézust, és kivitte a barlangból, hogy megcsodálhassa.

Jézus pedig összecsapta kis kezét, és boldogan nevetett.

A királyok távozáskor magukkal vitték a fáról a tobozokat emlékül, és elvetették azokat – mindegyik, a saját távoli hazájában. A keleti országokban pedig, ahonnan a három király származott, azóta a magvakból fák nőttek, éppen olyanok, mint az a fa, aminek Jézus annyira örült.

Attól kezdve pedig Jézus Krisztus születésnapján, az Ő emlékére szokássá vált, hogy e fák ágait az emberek feldíszítik gyertyákkal és meggyújtják őket, hogy a fenyőfa olyan legyen, mint József fája, amely csillagokkal volt feldíszítve.

A csillagok pedig, mintha ezt a jeles napot ünnepelnék, különösen fényesen ragyognak karácsony éjszakáján, sokszínű fényekkel ragyogva be, Jézus fáinak hóval borított ágait.

Mese a büszke nyúlról és a teknősről ( keleti népm...
A répatolvaj

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/