Réges-régen élt egy folyó közelében két liba: Sankata és Vikata, valamint egy Kambugriva nevű teknős. Jó barátok voltak. Történt egyszer, hogy a szárazság miatt az összes folyó, tó és tavacska kiszáradt. Egy csepp vizet sem lehetett találni: szomjaztak a madaraknak és az állatok. Kezdtek szomjan halni.
A három barát megbeszélést tartott, azon tanakodtak, hogyan találjanak megoldást erre a problémára, és hová induljanak el vizet keresni. De minden igyekezetük ellenére sehol sem találtak vizet a környéken.
Mivel nem volt más választásuk, a három barát úgy döntött, elmennek valami távoli, vízzel teli tóhoz, hogy ott örökre letelepedjenek. De a gond az volt, hogy míg a libáknak könnyű volt repülniük, addig a teknősnek ezt a távolságot gyalogosan elég nehéz megtenni.
A teknősbéka egy nagyszerű ötlettel állt elő. Azt mondta:
- Miért nem hozunk egy erős botot? Én a fogaimmal középen ráharapok és ott kapaszkodok, amíg ti ketten a bot mindkét végét a csőrötökben viszitek. Így én gond nélkül utazhatok veletek.
Akét libának egyetlen dolog miatt nem tetszett az ötlet, aggódtak teknősbarátjukért, hiszen mindig annyit beszélt, hogy be nem állt a szája egész nap. Mi van, ha repülés közben nem tud csendben maradni?
- Nagyon jó ötlet. Úgy teszünk, ahogy mondod. - mondták- De nagyon óvatosnak kell lenned. Az a probléma veled, hogy nagyon beszédes vagy. És ha kinyitod a szádat, amíg repülünk, az az életedbe is kerülhet! Szóval ne beszélj, miközben a boton lógsz, különben a földre zuhanva meghalsz!
A teknős megértette barátai tanácsát, és megígérte, hogy nem nyitja ki a száját az egész út alatt. Így hát a libák csőrükbe fogták a botvégeket, a teknős pedig a fogaival a bot közepére harapott, és elindultak el a hosszú útra.
Átrepültek dombokon, völgyeken, falvakon, erdőkön, és végül eljutottak egy város fölé. Miközben a város felett repültek, férfiak, nők és gyerekek jöttek ki házaikból, hogy megcsodálják ezt a furcsa látványt. A gyerekek kiabálni és tapsolni kezdtek. Az ostoba teknős elfelejtette, hogy milyen helyzetben van. Annyira kíváncsi lett a tapsolás okára, hogy megkérdezte a barátaitól:
- Barátaim, mi ez az egész?
De amint kinyitotta a száját, hogy kimondja ezeket a szavakat, leesett a földre, és azonnal meghalt.
Tanulság: Mindig hallgass a baráti tanácsokra!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/