A hálás eper ajándéka

Titi Hajnalka: A hálás eper ajándéka

Kép: pngtree.com

 Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy csodás kertecske, amelyben sok- sok epertő növekedett, és virágzott. Nagyi mindennap gondosan megöntözte, és kigyomlálta őket, így a virágokból csakhamar gyönyörű, nagy eperszemek születtek.

- Látod kicsim- mondta a Nagyi Oliviának- még néhány napsütéses nap és falatozhatod a mézédes eperszemeket.

- Alig várom Nagyi! Csinálhatnánk tejszinhabos epertortát is!

- Igazad van Oliviám, készíthetünk anyuéknak, mire hazajönnek a munkából. Igazi meglepetés lenne!

- És főzhetnénk újra eperlekvárt!

- Fogunk is főzni, megígérem - felelte mosolyogva.

Olivia imádta az eperszemeket. No, nem azokat amelyeket a boltban lehetett kapni, ezeket hozzá sem lehetett hasonlítani a nagyi kertjében érleltekhez. Talán éppen eper ízük volt, de nem voltak édesek. Hiába nőttek óriásra és pirosodtak meg,  savanyú volt mind egy szálig.

Nagyinak bizonyára volt valami titkos trükkje, gondolta Olivia. Talán cukros vízzel locsolja az epertöveket? Vagy mesét olvas nekik, amikor senki nem látja? A mese sokmindenre jó, de legalábbis megédesíti a mindennapokat. Nem akart tovább találgatni, inkább rákérdezett:

- Nagyikám, a te epreid miért olyan édesek? Van valami különleges trükköd?

- Hát én nem nevezném trükknek, kincsem- felelte a Nagyi. Szeretettel és türelemmel kell gondozni őket, a többit a természet elvégzi. Hagyni kell, a saját ritmusában növekedni, érni. A nap sugarai festik szép pirosra, és amikor egy eperszemecske hálás a törődésért, a finom édes ízével ajándékoz meg…

- Rólam is gondoskodsz, Nagyi és enni adsz, a kedvemben jársz, játszol velem, mesélsz… Én hogyan hálálhatom meg neked ezt a sok törődést?

- Ó te igazán hálás kislány vagy! Segítesz nekem, kedves vagy, de ha csak a nevetésed hallanám egész nap, az is elég lenne!- nevetett a nagyi.

- Hogy lehet, hogy nem vársz tőlem semmit cserébe?

- Ezt hívják feltétel nélküli szeretetnek. Az epertől sem várok semmit cserébe, ő mégis megajándékoz a finom, mézédes ízével. Ha mindig azért tennénk jót, mert elvárunk cserébe valamit, nagyon sokszor csalódnánk! A jóságban és a szeretetben, az ajándékozás, az odaadás, a gondoskodás maga az öröm.

Olivia nem igazán értette miért jó úgy adni, hogy lehet semmit sem kapunk vissza belőle. De nagyi szerint a jót mindig visszakapjuk, lehet hogy nem attól, akivel a jót tettük, de mástól, máshonnan, és máshogyan, egész biztosan, megsokszorozva! Márpedig a Nagyinak mindig igaza van. 

Szerinte a jóság és a szeretet olyan örömérzés, amely egészségesen tart minket. Hát kell ennél csodásabb jutalom?

Csatlakozz hozzánk a Facebookon: Mesebolygó

Eperszív
Elszáll az idő felettünk, meglehet...

Kapcsolódó bejegyzések

 

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/