Titi Hajnalka: Pingvin ovi mese
Túl a jeges Óceánon,
Ködbe borult hóhulláson,
Hóhegyeken, hóhatáron,
Hol sok hó van télen- nyáron,
Volt egy pingvin óvoda,
Mondhatom ez nagy csoda!
És ebben az óvodában,
Többen voltak, nem csak hárman,
Kis pingvinek, nagy vidáman,
Velük született bundában,
Csúszdáztak, és hógolyóztak,
Vidámság itt volt egész nap!
A lányok hógombócot főztek,
Ha megunták, kergetőztek,
Felöltöztek hercegnőnek,
Vagy épp pingvin csecsemőnek.
Tudod, minden lányos dolgot,
Minden körülöttük forgott!
A fiúk meg hó csatáztak,
Ha úgy adódott sziklát másztak,
Hóhegyek között túráztak,
Miről aztán lecsúszkáltak.
Tudod kemény fiús dolgok,
Köztük senki nem fintorog!
Túl a jeges Óceánon,
Ködbe borult hóhulláson,
Hóhegyeken, hóhatáron,
Hol sok hó van télen- nyáron,
Volt egy pingvin óvoda,
Mondhatom ez nagy csoda!
Ha túl voltak a játékon,
S elfáradtak, igen nagyon,
A jeges óceánparton,
Halat kaptak kistányéron.
A nap csúcsa, nem ámítás,
Imádta minden óvodás!
Azután meg lefeküdtek,
Mert azt mondták a felnőttek,
Hogyha délben lepihennek,
Úgy hamarabb meg is nőnek.
És itt minden óvodás
Nagy akart lenni, nem vitás!
Nem is kellett magyarázni,
Minden délben óvóbácsi,
Elmondott egy szép mesét,
Arról, hogy a pingvin nép,
Hogyan várta Télapót,
S hozott nekik minden jót!
Túl a jeges óceánon,
Ködbe borult hóhulláson,
Hóhegyeken, hóhatáron,
Hol sok hó van télen- nyáron,
Volt egy pingvin óvoda,
S durmolt minden ovisa.
