A BBC beszámolója szerint a tobzoska bekerült  a legnagyobb védettséget élvező fajok közé Kínában, egyúttal kihúzták az állat nevét a hagyományos kínai orvoslás gyógymódjai közül.

 A tobzoskák felépítésének fő különlegessége, hogy a testüket tetőcserép módjára keratin anyagú pikkelyek borítják. Magyar nevük is innen ered: a pikkelyek elrendeződése és megjelenése a fenyőtobozokra emlékeztet. A pikkelyek a fejtetőtől a farok végéig beborítják az testét, csak a hasát nem; azt finom szőr borítja. 

Ezeket az állatokat pikkelyes páncéljuk védi a ragadozóktól, amelyet azonban mindeddig a kínai hagyományos gyógyításban használtak, az állat húsát pedig különlegességként árulták.

A következő videó Zimbabwébe kalauzol minket olyan emberek közé, akik nem bántják, hanem gondozzák a tobzoskákat nagy szeretettel az év minden egyes napján. Adrian Steirn fotós azért utazott ide , hogy csodálatos képeken keresztül megismertesse a világgal ezt a különleges állatkát és azt a viszonyt ami ember és állat között ezen a helyen létre jött. Példaértékű az a szeretet, és a törődés, amit ezek a gondozók tanúsítanak.

 A tobzoskák pikkelyeinek száma állandó: ahány pikkelyük újszülöttként van, annyival élik le életüket. A pikkelyek természetesen ki vannak téve a külső környezeti hatásoknak, így folyamatosan kopnak, de alulról újranőnek – akár a hasonló anyagú emberi köröm.

A kültakaró függelékeinek tekinthetők az erőteljes karmok is. A tobzoskaféléknek mind a négy lábán 5 ujj nő és mindegyik karomban végződik. A mellső lábak karmai sokkal erősebbek; a legerősebb a harmadik karom. Az erős karom a táplálkozásban jut szerephez: ezzel törik fel a táplálékot adó hangyák és termeszek várait.

Forrás: David Brossard/Flickr: string_bass_dave

 Nincsenek fogaik; a kezdeti fogképletek még az embrionális fejlődés alatt felszívódnak. A koponyáról hiányzik minden nélkülözhető elem: nincsenek járomcsontok és eltűntek a rágóizomzat tapadásához kellő csontok is. A felső és alsó állkapocscsont még megvan, de csupán két hosszú és vékony egymáshoz lazán illeszkedő csonttá redukálódott.

A tobzoskák azért kerültek a reflektorfénybe, mivel kiderült, hogy a Covid-19 betegséget okozó új koronavírushoz hasonló törzseket hordoznak. A tudósok vizsgálják, hogy a tobzoskáknak volt-e szerepe abban, hogy a vírus állatokról emberre terjedt át, de egyelőre nem született egyértelmű eredmény ezekben a kutatásokban. A koronavírus-járvány kitörése után az ázsiai országban megtiltották a vadhús fogyasztását, a gyógyításhoz használt vadtermékekre vagy a szőrmék forgalmazására azonban nem vonatkozott a tiltás.

 Az illegális vadászat miatt a tobzoska mind a nyolc faja a kihalás szélére került. 

Kép: erdekesvilag.hu

 Agyuk kicsiny, mindössze a testtömeg 0,3%-a. Ennek ellenére egyes fajaik igen tanulékonyak, könnyen szelídülnek. A fogságban megszoknak, nem próbálnak elszökni. A tobzoskák szaglása kiváló, az agy szaglóközpontja fejlett. Látásuk ennél rosszabb, és szinte alig hallanak.

Magányos állatok, soha nem járnak csoportban. A hímek és a nőstények csak a párzási időszakban találkoznak. Párzásukról, a megtermékenyítésről és a vemhességről szinte semmit sem tudunk. Az egyetlen, jól fejlett utód ahogy világra jött, megkapaszkodik az anyaállat farkán. Sokáig szopik, csak lassan áll át a rovarevésre.

 Paul Thomson, a Mentsük meg a tobzoskát! mozgalom szóvivője szerint fordulópontot jelenthet az átsorolás a faj fennmaradása szempontjából. Remélik, hogy miután többé nem használható fel a hagyományos gyógyításban, Kína következő lépésként olyan szabályozást is elfogad majd, amely megváltoztatja a fogyasztói szokásokat.

Forrás: erdekesvilag.hu, wikipédia, youtube 

Csatlakozz hozzánk a Facebookon: Mesebolygó

Ha támogatnád a munkámat, itt megteheted: PayPall