Időtlenül

Titi Hajnalka: Időtlenül

 

 Fiatalon oly sokat

kerülgetett a bánat,

Nem tudtam örülni

igazán a mának.

Sötétebb napokon,

ha a fájdalom elkapott,

Szívemből kitéptem

volna a bánatot…

És ahogy egyre csak

teltek el az évek,

Megtanultam örülni,

minden apró szépnek.

Nem vártam többé már

mástól boldogságot,

Hisz minden bennem volt,

mire szívem vágyott.

Az érzelmi stressz forrása,

csakis mi bennünk van.

Ne gondold te sem,

hogy kint a nagyvilágban…

És tudd, hogy benned él,

a legnagyobb erő,

Ami, ha jól bánsz vele,

nyugalmat hoz elő.

A tudatosság az egy

energiamező.

Ha vele élsz, nem lesz

olyan gond létező,

Amelyben ne lenne,

a lelkedben gyógyszer.

Hát élj mindig benne,

verhetetlen hittel!