Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm
Titi Hajnalka: Kórházban   Volt egy nap, hogy beteg lettem, S a kórházba bekerültem. Nem várt más, csak fehér falak, Hogy lehetnék itt boldogabb? De éjszaka azt álmodtam, Szivárvány szín takaróm van! A falakon színe...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Elmúlás   Szeretem az aranyló leveleket a fán, A leveleken, a dermedt harmatot. Belélegezve mélyen, csendesen, A finom, hideg, őszi illatot… Szeretem a nyugvó nap sugarát, A békességet a szántóföldeken, Az utolsó virágok illa...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Babaköszöntő   Egy édes babának írom  e versikét,  Anyukája, kérlek, fogd meg  kicsi kezét, S puszild meg helyettem, nem egyszer,  vagy százszor!  Mesélj neki szépről, mindig  elalváskor.  H...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vallomás   Veled vagyok teljes, a nap minden percében, édes ölelésed dobogtatja szívem. Boldog az én lelkem, mikor újra látlak, így élednek újra rég feledett vágyak. Szerelmes szavakkal díszítjük a szépet. Nem értem nélküled,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Köszöntő   Az erdőnek száz virágát,Egy csokorba gyűjtöm neked.Így köszönöm ezerszer is, A Te drága szereteted. Édesanyám! Karjaidban, Van az én drága otthonom. A te gondviselésedtől, Növögetek én boldogon.Köszönöm N...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Fehér mackó   De jó neked fehér mackó, Nem fázol, ha lehull a hó! Meleg bundád betakar, És a hideg nem zavar. De jó neked fehér mackó, Ki sem látszol, ha hull a hó! Fehérséged elrejt téged,S nem lát m...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Vigasz   Az üres kalász fent hordja a fejét, a teli meghajol... A bölcs hallgat, a gyáva magáról szónokol. Fájdalmakat is átélünk  idelenn. Ilyenkor megbocsájtani tanul az értelem. Igazságtalanságoknak fénykora, de sokka...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Sosem késő   Sosem késő jónak lenni, Szeretetet hozzá tenni Minden egyes gesztushoz. Akkor sem, ha eddig nem ment, Büszkeséggel lelked megtelt: A holnap új esélyt hordoz! Sosem késő kedveskedni, Emberekkel jókat tenni, S az é...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Alfréd és a csillagok   Alfréd kóbor cica volt, éjszakánként kóborolt. Hívták őt a csillagok. Lehet, hogy csak álmodott? A csillagokat szereti, de nem tudta eldönteni: hogy kerültek fel oda? Nyomozott hát a cica. Elképzelte, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A csodálatos mesekönyv 2. rész   Fanni messze a város zajától élt szüleivel, a természet édes ölelésében. Itt minden gyönyörű volt és nyugodt. Csak az otthonából hiányzott a nyugalom, amikor este apu, anyuval veszekedett. Épp...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Eb álom   Volt egyszer egy kicsi eb, Nem volt nála szuperebb! Imádta a muzsikát, Azzal töltötte napját, Hogy sok zenét hallgatott, Mellé pedig vonított. Úgy gondolta, hogy egy nap, A hírek róla szólnak. Arról, hogy egy szuper...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Őszi éj   Virág kelyhen pillangó pihen, Fészkében szunnyad egy kicsi madár. Esőcseppek kopogása hallik. S a szellő, mely amott suttogva jár. Holdfény csókja érinti a kertet, Fellegek takarásába elvész alul. Amott egy esőcsepp...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Leónárdó és az új lakó   Élt egyszer egy oroszlán, akit Leónárdónak hívtak. Hihetetlennek tűnhet, de Leónárdó a mókusokkal barátkozott. No nem azért, mert Afrika tele lenne mókusokkal, hanem azért mert ő egy állatkertben élt....
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A bohóc   Ki látott már kanócot, Piros orrú bohócot?Én épp most láttam egyet: Figurázott, nevetett! Haja lila, csupa kóc, Jaj de vicces a bohóc! Tótágast áll, bukfenccel, Tangózik a kredenccel. Ha lát...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Alkonyat   Hűs dunai szél testem karolja át, fogaim között érzem a zamatját... S én megízlelem, átérezve a messzi fényt, mely aprón, s csillogón a színén oszlik szét. Ezer harmat az, mi a partot ellepi. Ezer csillagban még mi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Feltétel nélkül   Azt mondjuk kegyetlen a világ velünk, a közömbösség az egyetlen „ fegyverünk". De nézd csak mélyebben kis világodat: boldoggá teszed saját családodat? Hisz nekik te vagy a „kegyetlen vilá...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Gólya élet   Amott a zöld réten, Hol a szem messze lát, Kellemes napfényben Ring az egész világ. Virágok születnek, Boldogan életre, Madarak repdesnek, Élelmet keresve.  Csodás tollú gó...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Őszirózsák, krizantémok   Távolban a szántóföldek Színtelenül, feketén.Fákról hullnak a levelek,Üzenik, hogy jön a tél. Csak a házak kertjeiben Tündököl még sok virág. Őszirózsák, krizantémok. Ősszel övék a világ! Kék, r...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Megtiltanám én, de nem lehet...   Megtiltanám én, de nem lehet, A szívnek dalolnia kell, ha szeret! Érzékek hárfáját pengeti érintése, S ha hagyná sajog, s kiáltja, hogy mégse! Megtiltanám én, de sürgeted: A csóknak megálljt ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Pingvin módi   Pingvin földön, minden pingvin látja, Hogy lehet a környezet barátja.  Az autókat a rénszarvas húzza, S repül is, ha éppen úgy akarja.  Az utakat nem lepi a szemét,  A pingvin nép helyén hordja e...
Tovább a teljes bejegyzéshez