Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm
Titi Hajnalka: Az erdő karácsonya   Hópelyheket szitál a szél, Behinti az egész erdőt. A fagy hideg zenéjére, Táncot lejt a hideg szellő. Télkirálynő közeledik: Bokrot, fákat hóval fedi. Jégbe borul folyó, vadon; A táj sóhaját recsegi. Szél...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Télapó karácsonya   Fent északon, túl a jégen, Kristályfényben, hófehéren, Csodálatos hóesésben, Takaros faházikóban, Ahol sok apró manó van, Ott hol lakik Télapó, Élt egy kedves kis manó, Kinek neve csak Janó. Minden manó sz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Almácska bánata ( részlet a Mesés erdő lakói című mesegyűjteményből)  Néha előfordult, hogy az erdő fái közé egy- egy gyümölcsfa is keveredett. Így történt, hogy mesés erdőben is született egy csodálatos almafa. Senki sem tud...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Idétlen Lenke és a zűrzavar   Nati nem különbözött a többi jó boszorkánytól: tudott seprűn repülni és varázsolt is olykor, persze lehetőleg úgy, hogy ne okozzon kalamajkát. Ámde minden jóindulat ellenére néhány hókusz- pókusz...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Készül a gesztenyeváros!  Gesztenyefák lombruhája, Sárga színű lett mind mára. Aranyló levelek alatt, Barna gesztenyék hullanak. Az oviban a gyerekek Emberkéket készítenek. Nevetéstől zeng a terem, Kezük alatt csoda terem! Egy ges...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Van- e csoda a világban?   Van- e csoda a világban?  Van bizony az anyukámban! Egy nagy csoda mikor nevet, Ha rosszalkodok úgyis szeret. Van- e csoda a világban? Van bizony az anyukámban! Ölelése varázs vigasz, Csókja jo...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Télűző dal  Közeledik a tél vége Dínom- dánom. Ha elmúlik ez a hideg Én nem bánom ! A hidegtől a kezem is Majd megdermed. Kinek tetszik? Ez csakis A hóembernek. Süss Napocska, Melegítsd fel a világot! A hó helyére varázsoljál...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A csodálatos mesekönyv   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű szép királyság, ahol egy jószívű király uralkodott szeretett feleségével. Szerette nagyon a nép, a gonoszságnak még híre sem volt ezen a vidéken, ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bíborka , a kicsi tündérlány, Soha ne bízz idegenben!   Ignác kobold, egy kifejezetten rosszalkodós kobold volt. Egyszerűen nem fért a bőrébe, csak akkor érezte jól magát, ha rosszalkodhatott. Amikor sétálni indult, az útjába...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Napi séta   Van egy saját kis kutyusom, Én minden nap sétáltatom. Mert sétálni nagyon szeret, Így hozza meg a kedvemet! Együtt játszunk lent a parkban, Barátja több is , mint hat van. Partnerekkel job...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Nyaralós   Tengerparton vár száz móka: Játszani meleg homokba! Teljesül itt minden vágyad, Építhetsz sok homokvárat! Ha van lapátod, kicsi vedred,  Könnyebben is építheted. Ha pedig már nagy a meleg, A tengerben hűsölhet...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kényes mese   Volt egy kislány, neve Csenge, Sosem fért ő a bőrébe. Csúfolódott mindenkivel, Soha nem örült senkivel. Hogy ő különb! Azt képzelte, Minden társát le is nézte. Soha senkit nem szeretett, Egész nap csak kényesked...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Madáretetős   Tudod- e, hogy kint a télben, Éhezik oly sok madár? Akik, hogy megetesd őket,  Csak terád vár valahány! Hálából majd, meglátod mind, Csakis neked csicsereg. Számukra az etetésed, Oda- vissza szeretet. Felme...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szivárványos vers   Volt egyszer egy kicsi lány, Kedvence a szivárvány. Azt tervezte festő lesz, S minden eget kiszínez. Mert, ha festő lehetne, Csak szivárványt festene, S csodálná a Napocska, M...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Titi Hajnalka: Ickázós  Gyere velünk ickázni! Jó egy kicsit ugrálni. Játszani együtt a szép, Csak a vonalra ne lépj! Ha elfáradsz az sem baj, Váltjuk egymást csakhamar! Elveszíti ebédjét, Aki több vonalra lép! Csatlakozz hozzánk a Facebook...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Júró igazsága    Volt valamikor régen Szomolány várának egy gőgös és kegyetlen várnagya. Féltek is tőle az emberek! Kegyetlenségeiről legendák születtek, de nem akármilyenek ám! Olyan félelmetesek, hogy még a szegény par...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Karácsonyi kívánság   A hó nagy szemekben hullott az a városka házaira, először csak lassú, majd egyre sűrűbben iparkodó hópelyhekkel. Az utcákon kigyulladtak a karácsonyi fények, az üzletek pedig elcsendesedtek, majd elsötét...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Csillaghullás   Tudod- e, hogy minden évben, Augusztusban, fönt az égen, Mikor a nap lenyugszik, Sok- sok csillag lehullik? Ez a legcsodásabb látvány, Talán meg is számolhatnám... De a számuk növekszi...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Bakator   Egyszer volt, hol nem volt, az Ér folyón innen és Jankafalván is túl, volt egyszer egy csodaszép falu, aminek a neve Bihardiószeg. Nagyon boldog emberek éltek itt, hol jólétben, hol szegénységben, de mindig igaznak ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kató és a rózsaszínmackó sorozat, Huszonkettedik vers: A konyhában áll a bál !  Vattacukor termő réten, Álomváros közepében, Élt egy kislány, neve Kató, S barátja a rózsaszínmackó. Úgy hiszem, hogy minden gyerek Szereti a sütiket....
Tovább a teljes bejegyzéshez