Legyen a mércéd a mosolyod

Az írás számomra életem támasza, a lelkem csendes szigete, amibe bármennyi munkát is fektetek, nem fáradok el, inkább feltöltődöm
Titi Hajnalka: A váradi vár krónikája     A váradi vár műemlék: mögötte számtalan évszázad, Egykor ostromok, tűzvészek gyengítették a várat. Múltban és jövőben, mit megáldott Isten, Nem pusztul el, hanem újjászület csendben. Aznap...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Dina Nepomnyashchaya: Mamutka mamája  Mese egy kis mamutról, aki kiolvadt a jégből, és elindult megkeresni az anyját. De mivel a mamutok már régen kihaltak, a bölcs Rozmár bácsi azt tanácsolta neki, hogy vitorlázzon Afr...
Tovább a teljes bejegyzéshez
A tapír életmódja   A tapírok az egyik legrégebben élő emlőscsalád. Körülbelül 50 millió éve léteznek. Úgy néznek ki, mintha egy disznó és egy elefánt keresztezése lennének . Valójában páratlan ujjú patások – tehát, rokonságban állnak a lov...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Andrew Lang: Az aranyfonók  Élt egyszer egy nagy erdőben egy öregasszony és három leányzó. Mindhárman gyönyörűek voltak, de a legfiatalabb volt a legszebb. Kunyhójukat teljesen elrejtették a fák, így senki sem látta a szépségüket,...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Kalóz mese   Óperencia vizein él Nem egy- két martalóc, Ámde a leghíresebb mégis: Pietró a nagy kalóz! Az egyetlen jó barátja: Chip, az arapapagáj. Mióta ő kincset keres, Mindenhol egyedül jár. Mert nem jó ám osztozkodni, Mi ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: A szív hangja után   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű majorság, s élt ott egy liba, aki nagyon unta már a libák mindennapos semmittevését. Minden álma az volt, hogy cukrász legyen, de az emberek világában...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Owen a víziló és Mzi, a teknős   A szökőár, amely Owent, a kis vízilovat a tengerbe vitte, elválasztotta őt a szüleitől. Miután a vadőrök megtalálták, egy állat menedékbe vitték, a kenyai Mombasába. Owen gondozói úgy döntötte...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Iris Revue: Kis éji mese, egy hópehelyről  Volt egyszer egy hópehely. Bár kicsi volt, de nagyon igazi, könnyű és légies. És ahogy táncolt! A nap maga is megcsodálta, a kis hópehely havas táncát. Télen hideg volt, így a ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Rudyard Kipling: Hogy lett púpos a teve?   Ez a mese, ami most következik, azt meséli el, hogy lett púpos a teve. Az idők legelején, mikor a világ vadonatúj volt még és az állatok éppen hogy dolgozni kezdtek az ember számára, hol volt, hol ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Karácsony estéjén  Karácsonynak az estéjén Boldogok az emberek: Hiszen tudják a mai nap Jézusunk megszületett! Valamikor, nagyon régen, Egy csillag felragyogott. Fénye öröm csillogása Nagy örömhírt tudatott: "Örvendjetek jóemberek...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Szent Márton legendája   Valamikor réges- régen, Élt egy bátor katona. Ennek a jó katonának, Volt egy aprócska fia. Ennek a kicsi fiúnak, A vágya nem volt titkolt: Olyan hős akart ő lenni, Mint az apukája volt. Napról- napra ...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Répamese  Volt egyszer egy mesekert Nagyapó házában. Volt is abban minden jó, Mi kell a konyhában! Mind nagyapó gondozta, Az eső öntözte, Harmatcsepp ébresztette, Napocska melengette. Egy nap répát ültetett, Földet húzott rája, Kö...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 A kis Jézus karácsonyfája ( keleti legenda)  Az éjszaka nyugodt és meleg volt. A kis Jézus az illatos szénán feküdt a szarvasmarha-etetőben, amely abban a barlangban állt, ahová rossz időben a pásztorok hajtották a jószágaikat. Pászto...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Jézus születése   Valamikor régen, a szent földön messze, Élt egy kedves leány, éppen Názáretbe: Párjával Józseffel, igaz szeretetben, S Isten felé, megingathatatlan hitben. Az Úr éppen ezért választotta őket, Tervéhez nem ve...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Titi Hajnalka: Rémálomfaló Szörnyi és a kislány  Amálka kisóvodás volt, és imádta a reggeleket. Már csak azért is, mert ilyenkor minden csupa- csupa fényes volt, márpedig, ha mindent belehetett látni, nem volt semmi, amitől félni kellett vo...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak hogy Marci. Marci első osztályba járt, és minden vágya az volt, hogy megtanuljon írni és olvasni. Ezért aztán mindig gyakorolt. Gyakorolt reggel az iskolában, gyakorolt délután...
Tovább a teljes bejegyzéshez
Volt egyszer egy férj és feleség, akik földművesként dolgoztak. Nagyon egyszerűen éltek. Csak egy tenyérnyi rizsföld és egy liba állt a rendelkezésükre, a napi szükségleteik kielégítésére. Nagyon szerették a libát, hiszen minden nap egy toj...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Az izlandi lovakra jellemző a meglehetősen kicsi és zömök test, amelyet bozontos szőr borít. A népszerű lovakat, amelyekre Izland lakossága olyan büszke, rendkívül intelligensnek és kitartónak tartják. Manapság a hazájukban élő izlandi lov...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 Mese a büszke nyúlról és a teknősről ( keleti népmese) Volt egyszer egy dzsungel, ahol különféle állatok élek. A dzsungel számos állata között volt egy nyúl, aki nagyon sokat hitt magáról. Büszkén mondogatta, hogy ebben az erdőbe...
Tovább a teljes bejegyzéshez
 A sokat beszélő teknősbéka Réges-régen élt egy folyó közelében két liba: Sankata és Vikata, valamint egy Kambugriva nevű teknős. Jó barátok voltak. Történt egyszer, hogy a szárazság miatt az összes folyó, tó és tavacska kiszáradt. Egy...
Tovább a teljes bejegyzéshez