A vár építése 1243- ban indult,
Egész ez idáig e hely lakatlan volt.
S mert a tatár veszély egyre fenyegetett,
Így a magyarságnak cselekedni kellett.
Hogy hány évig készült, nem szól róla monda,
Így a részleteket már senki nem tudja.
Az első írásos emlék 12 év múlva
Készült mikor megírta azt, IV. Béla.
Az elkészült várra béke idők nem vártak:
Ki volt téve mindig, sorra támadásnak.
S, hogy mi volt az oka, gazdagság vagy átok?
Elmesélem nektek, íme most lássátok:
1279- ben a budai rektorok ,
A királlyal kitiltják onnan a főpapságot.
Hat év elteltével a tatárok jöttek,
Romboltak, raboltak, embereket öltek.
Négy év múlva a vezetés és a polgárok
Az esztergomi érsektől kap egyházi átkot.
Majd ezek utána az Árpád ház kihal,
1301- ben III.- ik Andrással.
Név szerint VIII. Bonifác volt akkor,
A Vatikán élén, így írja le a múltkor.
Aki nem ismerte soha sem el Vencelt,
Helyette Károly Róbert mellett érvelt.
Buda akkoriban Károly ellen fordult,
Pártfogoltjuk Vencel, később meg Ottó volt.
1302- ben így hát ostrom készül,
Károly Róbert által, de győzelem nélkül.
A várvédők győzelmének a pápáig megy híre,
Aki újabb átkot szór az ők fejére.
Amint meghallották a pápának átkát
Válaszképpen ők is viszont kiátkozták.
Nem történt hasonló még a történelemben,
Sem azóta, sem pedig a régi időkben.
Öt év múltán úgy határozott a pápa
Budát eretnek várossá nyilvánítja.
1307- ben jött újabb fordulat,
A Károly Róbert hívek veszik át az uralmat.
Majd jó négy év múlva Csák Máté hadai,
Kezdik el a várat ezért ostromolni.
Sikertelen véget ér a támadásuk,
S hogy mi történt a várral ezután? Hát lássuk!
1330- ban a Várhegy déli végén,
Az Anjouk, Károly Róbert fiainak élén:
István herceg, Lajos király , fejleszteni kezdtek:
A várhoz egy csodás palotát emeltettek!
Ámde biztonságban nem érezte itt magát,
S Temesvárra vitte udvarháztartását.
Később Visegrádon élt Nagy Lajos király,
S csak 1354- től lakott ismét Budán.
Ezek után kezdett el fejlődni Buda,
A török időkig egyre virágozva.
1410- től Zsigmond húsz éven át,
Építette meg a híres Friss -palotát.
A középkori palota, a gyönyörű trónterem,
A királyi lakosztályt, könyvtárt és itt mindent,
Mátyás király kellett befejezzen végül.
A déli oldalon még egy rondella is készül.
Ez az időszak volt Buda virágkora,
A várból megszületett egy igazi palota:
Függőkert, szökőkút, halastó, melyek vize
A Dunából gépezettel került a lejtőkre.
Ekkor már törökök hada fenyegette a népet,
Sok hősünk élete Mohácson ért véget.
Ellenük sietett II. Lajos király,
S Bornemissza Jánosra bízott mindent Budán.
A királlyal élen a csata elkezdődött,
De mivel elesett, hát győzött a török.
1526 szeptember 12- ik napjára,
Szulejmán hadaival bevonul Budára.
Mindent felgyújtottak, amihez csak értek,
Fosztogattak, loptak, ha értékest leltek.
S mivel úgy gondolták már semmi nem maradt,
El is hagyták végül a budai várat.
Október végére érkezik Erdélyből Szapolyai,
S igyekszik a várat máris megszállani.
Sietve utána őt meg koronázzák,
I. János néven, királynak választják.
Az ellenzék oldalán is született egy király,
I. Ferdinánd, kit csak a szent korona híján,
Nem tudtak hivatalosan megkoronáztatni.
A trónharcnak elkerülhetetlen volt így megkezdődni.
Következő évben Ferdinánd serege
Győz, így a várat máris kézbe vette.
A koronaőr a koronát átadta Ferdinándnak,
Kit most hivatalosan is megkoronáznak.
Következett a török ostromok özöne,
S a vár végül át került Szulejmán kezére.
11 nap múltán Szulejmán elvonul,
A mohácsi csata vérfürdőbe fordul,
Szapolyai János, az erdélyi vajda,
A budai várat máris elfoglalja.
Hosszú ideig harcoltak így ketten:
Fráter és Szapolyai, de nem győzött egy sem.
Meg kellett történnie a kiegyezésnek,
A trónharc végzete lehet bármely népnek.
Elkezdődtek hát a megbeszélések
És titokban Váradon egyezséget kötnek.
1538- ban létrejött a váradi béke,
S kerek 10 esztendőt nyugalomban élve,
Élhetett a király és az ország népe.
Mit Fráter György s az urak, végül nem tartott be.
A Mohácsi csata 15 éves évfordulóján,
Csellel beveszi Budát nagy Szulejmán.
150 évi megszállásuk indult,
A trónharcok kora ezzel itt lezárult.
Lhotaringiai Károly herceg és Miksa Emanuel,
első ostroma sem ért még sikert itt el.
1686. szeptember másodikán,
Végre sikerült nyerniük már Budán,
De öröme ez sem lehetett a népnek,
Raboltak, gyilkoltak, s mindent felégettek.
A vár épületeinek nagy része a porba,
A túlélők kezdik felépíteni hát újra.
Görgei Artúr 1849 – ben
Indul a császári megszállókkal szemben.
Ám a szabadságharc leverése után,
Újra császári seregé a budai vár.
Kijavítják a falait, Várkert bazár épül,
De van olyan rész is, mi bontásra kerül.
A budai várra várt még tragédia,
A II. világháborúban bombázások hada.
Elpusztult a Budavári palota teljes egészébe,
És a Várnegyednek a jelentős része.
Megkezdődik a helyreállítás 1946-ban.
S mire helyre hozzák 1960.
Állandó rombolás, ostrom, tűzvész érte,
De a budai várat nem temette népe.
Ha kellett poraiból építették újra
Ő egy Főnix madár, minek az a sorsa.
Hogy újjászülessen, saját hamvaiból!
Erről gondoskodott mindig az utókor.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/