Süsü történetét Miroslav Nastosijevic szerb szerző (fordította: Fehér Ferenc) rádiójátékából ismerte meg a dramaturg, Takács Vera, és első hallásra beleszeretett. Sikerült a Magyar Televízió gyermekműsorok készítésével megbízott főszerkesztőségén elérni, hogy bevegyék a tervekbe, hogy Süsü történetéből zenés bábjáték készüljön. Csukás István kapta meg a feladatot, hogy megírja a forgatókönyvet. A munkába bekapcsolódott a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is.
A Dramaturgiai Tanács 1974. november 22-én fogadta el Süsü, a sárkány történetének forgatókönyvét.
Süsü keselyűk után lett a sárkány neve Süsü.
Az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein.
A sorozat felnövő generációk kedvelt meséje lett, amelyet zenéjének is köszönhet: szinte mindenki ismeri az „Ó, ha rózsabimbó lehetnék!" című dal szövegét. A történet szerint Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű emberföldre kerül, de ott sincs nyugalma, mert kinézete miatt mindenki fél és retteg tőle, menekülnek előle, támadásra készülnek. Szerencséjére találkozik a jó királyfival, akinek az a hivatása, hogy mindenkin segít. Némi csellel, csalafintasággal Süsüt is bejuttatja a királyi udvarba, hogy elnyerhesse a királylány kezét, de közben ő maga szeret bele a királylányba és király lesz. Süsü sem jár pórul, mert az udvarban maradhat és ő lesz a birodalom fő-fő és udvari mindenes sárkánya. Felfűti a hideg palotát, követ fejt, vadkörtét gyűjt, lepkét kerget, kiállítják elrettentő látványosságként, megkettőzik, megküzd Torzonborz seregével is, mígnem megjelenik életében a gyönyörű és szépséges egyfejű Sárkánylány.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://titihajnalka.eu/
